bonuszvadasz

A blogot 2011-ben kezdtem, akkor éppen a törvényi szabályozás előtt álltak a hazánkban is működő oldalak, a Szerencsejáték Zrt. pedig az új online oldaluk bemutatására készült. Mi is változott azóta?

Elkészült egy törvény év végén, amely a lóversenyt és a pókert "legalizálta", és homályosan utalt a távszerencsejáték megregulázására is, de a VHR hiányában ez nem teljesen lépett életbe. A környező országokban jelentősen szigorodott a helyzet, a lengyeleknél és a cseheknél gyakorlatilag betíltották az oldalakat, bár ugyanúgy üzemelnek tovább. Fejlettebb országokban, mint Dánia, Spanyolország, Ausztrália, a szabályozás engedélyhez kötötte a működést, és így az állam is részesül a bevételekből, nem csak az iparág résztvevői osztoznak a hasznon.

A magyar szabályozás nem került tárgyalásra a tavaszi parlamenti ciklusban, nem kizárt, hogy ennek köze van ahhoz, hogy a Szerencsejáték Zrt. végülis sem az Eb, sem az Olimpia alatt nem tudta elindítani az új oldalát. Meglepő ez abban a korban, amikor sportfogadó oldalak a világban naponta születnek, de a mammut nehezebben mozog, mint a kizárólag webes szolgáltatást nyújtó fogadó cégek.

Hogy mi várható? Ősszel már szó lehet a végrehajtási rendelet megszületéséről, és reméljük, hogy a kormány felismeri, hogy az ebből származó jövedelem (nyereségadó, licencdíj, hirdetések utáni bevételek, esetleg magyar foglalkoztatás) legalább olyan jól jön majd, mint a magány nyugdíj pénztári befizetések, még ha a nagyságrend egészen más is lesz.

A sportfogadó, kaszinózó közönség pedig a szabályozástól függetlenül oda megy, ahol a legjobb szolgáltatást kapja. A kérdés csak az, hogy a nyereség külföldre kerül, vagy sikerül-e itthon lefölözni és visszaosztani az országon belül (nem feltétlenül közbeszerzésre költve).

Zárógondolatként a Szerencsejáték Felügyelet főosztályvezetőjének szavai egy interjúból:

"Tekintettel arra, hogy a szerver alapú pénznyerő automata üzemeltetéssel, illetve a távszerencsejátékkal kapcsolatos végrehajtási rendeleti szintű jogszabályi rendelkezéseit még nem hirdették ki, az ezekkel kapcsolatos kérelmek elbírálása, az engedélyek kiadása, csak a végrehajtási jogszabályok kiadását követően lehetséges. Engedélyeket az állami adóhatóság kizárólag a jogszabályi előírásoknak megfelelő kérelem esetén és a tényállás teljes körű tisztázását követően állíthat ki."

Bár írhatnék az El Classico következő fordulójáról is, de találtam egy még érdekesebb dolgot. Úgy néz ki, hogy nem csak az online cégek kerültek célkeresztbe, hanem a kis nyerőgépeseknek sincs maradásuk.

A Fidesz frakcióvezetője, Lázár "Audi_S8" János a jelenlegi 100.000 forintról ennek ötszörösére, azaz 500.000 forintra kívánja emelni a játékgépenkénti adó összegét. Hogy tisztába legyünk a nagyságrendekkel, jelenleg több, mint 24.000 játékgép után fizetnek 30 milliárd forintnál is nagyobb összeget, plusz mégegyszer ennyit járulékok, adók formájában a szakmából, miközben a bevallott bevétel 80 milliárd forint körül alakul. Ebből a bevételből fizetik a bérleti díjat a vendéglátóhelyeknek, az adót, a szervízelést és az új gépek beszerzését, hiszen a régi gépek hamar elvesztik népszerűségüket.

A költségvetési bevételek extrém növelése, mint oly sok esetben a történelem folyamán, itt sem lenne egyértelmű kimenetelű. Ötszörös bevétel helyett, akár még a jelenleginél is kisebb lehet, hiszen a Magyar Szerencsejáték Szövetség szerint ez a bevétel Európában is példátlanul magas lenne, és a piac összeomlása miatt ez a bevétel megszűnne, hiszen nem lenne játékgép, ami adót termelhetne. Olaszországban, Németországban is kb. 1300-1500 euró egy gép havi bevétele, itthon kicsivel ezer euró alatti a bevallot érték - ez jóval kevesebb, mint a tervezett 500.000 forintos, azaz 1600 eurós adó. Mint mindig, felhívták a figyelmet az online piac jogi rendezetlenségére, és azt gondolom, hogy nem jár messze egy távolabbi ötlettől, amiről még hallani fogunk, és nem tőlük.

Ha megszűnnek az offline kaszinók és játékgépek, akkor ugyan a játékosok egy része más szórakozás után fog nézni, de a szenvedélyes és szenvedélybeteg emberek meg fogják találni a megoldást, és ez nem lehet más, mint az online piac. És minő véletlen, pont az elmúlt napokban jutott el odáig a Szerencsejáték Zrt, hogy erre a piacra nemzetközi színvonalú termékkel lép be, ami őszre elvileg már élesben is kipróbálható lesz. A jövedelem tehát nem feltétlenül fog véglegesen kiesni az államkasszából, de az biztos, hogy ha a javaslatból törvény is lesz, az egyik konkurens ágazat őszre biztosan elveszti erejét.

Néhány további érdekesség a témát illetően: a nyerőgépek kifizetési aránya jó esetben 80%-os, ez az online kaszinókban 94-98% között mozog, azaz ennyi pénzt ad vissza a gép adott tét után. Az online "nyerőgépek" szigorúan ellenőrzött szoftverek, amiket nem a kaszinó üzemeltet, hanem szolgáltatók, akik nem érdekeltek semmiféle csalásban, míg az offline játékgépeknél a mai napig nem lehetetlen a gép "beállítása", elég egyszerű elektronikus panelekről van szó...

Az online cégek illegalitása az egyetlen közös nevező a Szerencsejáték Zrt és a Szerencsejáték Szövetség között - nos, nehéz illegálisnak nevezni szerintem egy londoni tőzsdén jegyzett céget, de persze ez értelmezés kérdése. Az online piac szabályozásáról újabban megint keveset hallani, de ne legyenek kétségeink, a bevétel kell, és nem véletlen a monopol helyzetben levő Sz Zrt készülődése sem. A nagy kérdés csak az, hogy a kormányzati szándék a külföldi cégek lehetetlenné tevése, mint történt ez Franciaországban, vagy megadóztatása, ami a bevételeket is növeli, meg az ellenőrzést is lehetővé teszi, mint a többi európai országban.

Egy dologban ne legyen kétségünk: bár a piac minden oldala hangsúlyozottan beszél arról, hogy a másik két konkurens elhanyagolja a szenvedélybetegeket, valójaban az igazi nyereség senkinek sem a heti egy lottót vásárló, vagy egyszer fogadó, vagy 500 forint aprót eljátszó kicsi játékosból születik...

A Szerencsejáték ZRt. az elmúlt hónapokban erős kommunikációt folytatott az online szereplők ellen, mondván, hogy adót nem fizetnek, nem támogatják az országot, kiviszik a pénzt. Ugyanakkor termékstruktúráját rendkívül lassan fejlesztette, így a kínálatot tekintve csak azzal tudott versenyképes maradni, amiben monopóliumot élvez, például a lottó. A fogadók szempontjából volt még egy nagy előnye: ha egy szorzó elkezdett zuhanni az online cégeknél, mert borultak az erőviszonyok bármilyen ok miatt, akkor a Tippmixen még érdemes lehet megtenni, mivel a Szerencsejáték ZRt. lassabban változtatja a szorzókat.Ennek most vége lehet, a Szerencsejáték ZRt. pályázatot írt ki egy új online sportfogadó rendszer megvásárlására.

A kiírás szerint a cél az, hogy felvehessék a versenyt az online fogadási oldalakkal, vonzó alternatívát nyújthassanak. A rendszerrel kapcsolatban elvárás, hogy játékokat is tartalmazzon. A funkciók és elvárások nagyjából azonosak, azzal, amit a piacvezető szolgáltatók, mint a Sportingbet vagy Bwin tudnak, bár a backoffice rendszerrel támasztott követelmények azt is jelentik, hogy valószínűleg egy olyan beszállító jelentkezését várják, aki több rendszert képes integrálni az SzZRt. jelenlegi rendszeréhez.

Az egész pályázatról nekem két dolog jutott eszembe. Az egyik, hogy mivel a leírt és nem túlságosan széles körben publikált, magyar nyelvű kiírást lehet, hogy nem egy szolgáltató fogja adni (mint a nemzetközi szinten elismert Boss, Netent, Playtech), hanem több cég ajánlatát gyúrják egybe, ahogy ez a külföldi irodáknál is van, ezért a rendszerintegráció az egyik legnagyobb kihívás a pályázat esetén. Márpedig ez a rendszerintegráció nem egy pár hetes feladat, így nem tartom kizártnak, hogy történtek már tárgyalások a háttérben, és vagy egy meglévő online sportfogadási cég, vagy egy "baráti" magyar cég már elkezdte a felkészülést az esélyesség jegyében.
A másik dolog az az, hogy igazak lehetnek a pletykák, miszerint a kormány készül a piac megregulázására, ami azt is jelenti, hogy a szabályok lehetővé teszik majd a konkurensek teljes jogú működését a piacon, és azok a külföldi cégek, akik maradnak,  komoly fejfájást okozhatnak az SzZRt.-nek, ha maradnak a jelenlegi kőkorszaki termékstruktúrájuknál.
A teljesen legalizált piac azonban mindenkinek jó, a napokban a Sportingbet CEO nyilatkozott egy 10-15%-os elviselhető nyereségadó elfogadhatóságáról, a kormány felől is hallani, hogy kellenek ezek a bevételek, és feltételezem, hogy a média is nagyon várja már az új hirdetőket. Az ügyfelek, azaz mi pedig csak nyerhetünk az ügyön.

Az online szerencsejátékot sokféle mítosz övezi hazánkban. A hatalmas nyeremények híre, titkos trükkök és a vélt illegalitás buja vonzereje százezernyi magyar pókerest, sportfogadót és kaszinójátékost érintett meg, ugyanakkor hetente olvashatunk elrettentő célú nyilatkozatokat a Szerencsejáték Zrt részéről a dolog veszélyességéről és illegalitásáról.

Hogy mi is az online szerencsejáték valójában, azt hamarosan a kedves olvasók is megtudhatják, blogomban bemutatom az iparág történelmét, szereplőit, szabályozását és szabályait, a folyamatokat a regisztrációtól a nyeremény felvételéig, és természetesen a bónuszok, nyeremények, ingyenes versenyek híre is eljut majd a hűséges látogatókhoz. Bevezetésképpen egy pár szó az online szerencsejáték hátteréről.

Az online sikersztori bő évtizedes történelméhez először a szerencsejáték természetét kell megérteni. Hazánkban ez a terület állami monopólium, új szereplő koncessziós díj befizetésével léphet be a piacra. A Szerencsejáték Zrt. a piac messze legnagyobb szereplője, a jól ismert Lottó, Totó, Kenó Tippmix és egyéb termékekkel, míg a magáncégek kaszinókat, nyerőgépeket üzemeltetnek szigorú szabályozás szerint. Nyugat-Európában sokféle modell létezik, van ahol a magyarhoz hasonlóan az állami tulajdonú szerencsejáték-szervező cég birtokolja a piacot, és léteznek olyan országok is, mint az Egyesült Királyság, ahol számtalan sportfogadóiroda, pókerterem, kaszinó üzemel évtizedek óta. Ezek teljesen legális, ellenőrzött, szigorú szabályok szerint működő, sokszor tőzsei cégek, ők voltak az online szerencsejáték alapító atyái is.

Az internet fejlődésével lehetővé vált, hogy a szerencsejáték a számítógépekre költözzön, és bárhonnan elérhető legyen. A ki és befizetést bankkártyák és pénzforgalomra szakosodott szolgáltatók, - mint pl. a Moneybookers vagy az Abaqoos, - segítik, így bárhonnan, bármikor lehet fogadni, játszani, pókerezni - legalábbis elméletileg. Az internet legfontosabb tulajdonsága, hogy egy-egy weboldal - hacsak nincs direkt letíltva - bármelyik országból elérhető, ez vezetett az itthoni bonyodalmakhoz is.

Az internet esetében nehéz ugyanis értelmezni a helyszínt, pontosabban mindenki a saját szája íze szerint szeretné azt megtenni. A Szerencsejáték Felügyelet álláspontja szerint a magyar játékosok Magyarországon fizetnek be a sportfogadó cég magyar bankszámlájára, így a fogadás helyszíne is itthon van, innentől kezdve a hazai szabályozás vonatkozik rá. A sportfogadócégek viszont úgy érvelnek, hogy a fogadás az ő szerverükön történik, ami viszont fizikailag egy másik országban van.

Miért fontos ez? Money moves the world around, azaz a pénz mozgatja a világot. A szerencsejáték nagy üzlet a világ minden pontján, és nem mindegy, hogy kié lesz a bevétel, és mekkora rész jut az egyes szereplőknek. Az online cégek jellemzően alacsony adózású földrajzi bázisokon vannak, és vitás esetekben örömmel választják a lokális adózási rendszert. Mivel azonban mégis komoly piaci vállalatokról van szó, sok száz alkalmazottal, beszállítókkal, és különböző tulajdonosi struktúrákkal, azaz magánszemélytől tőzsdei részvénytársaságig minden előfordul, a szerencsejáték piac szereplői törekednek a teljes legalitásra minden piacon. Ez ugyanis növeli a bizalmat, a piaci lehetőségeket, és nem utolsósorban a jelenleg tiltott reklámozást is teljesen legálissá teszi.

A szabályozásra való igény az állam részéről is megjelenik, hiszen nincs minden évben magánnyugdíj pénztár, amit be lehet kebelzni, így az adóbevételekre szükség van. A piaci szereplők és az állam között már többször elindult az egyeztetés, a kérdés - legalábbis a sajtónyilatkozatok alapján - még mindig a pénz, nyereség elosztásának az aránya. A napokban több helyen is lehetett olvasni Andy McIver, a Sportingbet vezetőjének nyilatkozatát, miszerint a 10-15%-os nyereségadót tartanának reálisnak. Az összeg nagyságrendileg helyes is lehet, ugyanis a szerencsejátékszervezők esetében a "nyereségből" jönnek le a költségek, azaz a szoftverszolgáltatók (30%), működési költségek, mint alkalmazottak, iroda, etc, így a maradék összeghez képest ez egyenértékű lehet a gazdaság többi iparágának adózásával.

Hogy mikortól valósulhat ez meg, és mi lehet az új szabályozás eredménye? Várhatóan az őszi-jövő tavaszi időszakban már fel fog merülni a bevételek hiánya, így a fő kérdés az éhség mértéke lesz: Franciaországban magasabb adót vetettek ki, így a cégek kivonultak az országból, és az állam jelentős bevételektől esett el. Más piacokon viszont a költségvetésben jelentős tételként jelenik meg az online piac bevétele, így van esély arra, hogy hazánkban a megegyezés felé haladnak. Az idén várható még Spanyolország és Görögország szabályozásának felülvizsgálata is, így néhány éven belül egész Európában rendeződik a piac, és kénytelenek lesznek az állami cégek is megújítani kínálatukat.

Amíg ez a folyamat lezajlik a fejünk fölött, addig is használjuk ki a lehetőségeket, és azt, hogy az online cégeknél kicsit még jobbak a feltételek a kedvező adózás és a nagyobb hatékonység miatt.